AZ ELEMZÉS

 

A MITTE és CEIS közös szakmai elemzése a hazai és nemzetközi designipari befektetések, állami és üzleti támogatások, illetve az iparágat érintő üzleti trendek tapasztalatainak megkerülhetetlen gyűjteménye egy olvasmányos anyag formájában.
Az elemzés számtalan nemzetközi esettanulmány bemutatásán túl 30 mélyinterjú anyagait tartalmazza kiemelt hazai márkák és befektetők, designszakmai és pénzpiaci szakemberek, illetve szervezetfejlesztési és jogi szakemberek gondolataival.
A kiadvány a terület kulcsszereplői számára fontos modellek és iránymutatások jegyzéke: a designipar feltörekvő márkáinak éppúgy fontos sorvezető, mint a szektor iránt érdeklődő befektetőknek, állami szakembereknek, vagy épp a területen oktatóknak és hallgatóknak.

 

ELEMZÉS LETÖLTÉSE      SAJTÓKÖZLEMÉNY

A SZERZŐKRŐL

 


BATTA BARNABÁS

a MITTE Communications stratégiai tanácsadó- és márkakommunikációs cég ügyvezetője, stratégiai igazgatója, trendkutató. A hazai designipar üzleti szemmel című elemzést kezdeményező és összefogó stratégiai kommunikációs ügynökség szerves része a hazai márkakommunikációs piacnak. Vezetői több mint 10 éves tapasztalattal rendelkeznek a stratégia, márkaépítés, PR- és arculati kommunikációs szolgáltatások terén.
Az ügynökség elismert, a maguk területén kiemelkedő szervezetek stratégiai és márkatanácsadója. A MITTE számos iparági területen működik a kreatívipartól kezdve a kiemelt állami projekteken és a településmarketingen át egészen az IT-startup projektekig.

SZANDROCHA KAMILLA

a Central European Investment Services üzleti tanácsadó cég ügyvezetője, tulajdonosa. 2011 óta vezeti a tőketranzakciókkal foglalkozó, startupból felépülő Central European Investment Services csapatát, amely többek között designipari cégeket juttat el tőkebefektetésekhez. 2013 óta az Aquincum Technológiai Inkubátor társalapítója, operatív vezetője.
Az inkubátor 10 évre elnyerte az „akkreditált technológiai inkubátor” címet, ezáltal az alapító angyal befektetők invesztíciója mellett jelentős innovációs forráshoz tudja juttatni a fókuszába tartozó, ígéretes technológiai projekteket.

IDÉZETEK A TANULMÁNY RÉSZTVEVŐITŐL

 


Oszkó Péter
Oxo Labs, vezérigazgató

“egy designprojekt adott esetben kedvezőbb pénzügyi mutatókkal is rendelkezhet, mint egy technológiai innováció, hiszen aki eljut a tőkebevonás szintjére, arról elmondható, hogy elindult a bevételtermelése, magas az exportaránya és a kialakult működés mellett „csak” a növekedést kell finanszíroznia.”


Török József
Széchenyi Tőkealap Kezelő-Zrt., üzletfejlesztési igazgató

„a hazai designipari vállalkozások közül a divattervezők vannak jelen leginkább a nemzetközi piacon. Ezért a hazai kreatív iparágban mindenképpen vezető szerepet kell nekik szánni, mivel az egyik legjobban megmutatható termék/projekt kombinációval rendelkeznek. Innovatív, egyedi formaviláguk izgalmas a mindennapi fogyasztók számára, ezért nagyobb presztízs- és hírértéket hordoznak, mint egy hagyományos befektetés.”


Ivánka Katalin
IVANKA márka, társtulajdonos és kreatív igazgató

„egyelőre kevés erős, gyakorlati tudással rendelkező és nemzetközi szinten is sikeres olyan designipari szereplő van ma Magyarországon, ahol az ambiciózus fiatalok olyan tapasztalatot szerezhetnek, hogy később akár önálló vállalkozást indítsanak. Hasznos lenne például jó tervezőket összekötni olyan hazai ipari méretben gyártó kis- és középvállalkozásokkal, melyeknél a minőségi, nagy kapacitású bérgyártás adott, de hiányzik a design és a branding.”


Szűrszabó Péter
„Dora Abodi” brand márkamenedzser, divatipari elemző

“ az újabb ágazatként megjelenő hazai divatiparban még kevés a nemzetközi tapasztalat, és sokszor a lehetséges siker felé vezető útra vonatkozó víziók erősen széttartóak. Így a divatágazat megerősödése érdekében további tapasztalat gyűjtésre, tanulásra, tapasztalatcserére és tapasztalati alapú képzésekre van szükség.”


Gárdonyi Márk
HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, iparjogvédelmi igazgató

“az ágazat kezdő vállalkozásainak üzleti tervezésében elengedhetetlen a szellemitulajdon-védelmi és oltalomszerzési stratégia kialakítása, amely a tervezéstől a jogszerzésen keresztül a piacra jutásig kíséri a márkát. A kreatíviparban kiemelten fontos a termék bevezetését megelőző tájékozódás a védjegy-, a használatiminta- és a formatervezésiminta-oltalom, valamint a szerzői jog területén. “


Osvárt Judit
Design Hét Budapest, projektvezető

“fontos szempont, hogy a hosszú távú célokat is el lehessen érni, tehát 4-5 év alatt olyan nemzetközi rangú eseményeket is fel lehessen építeni hazánkban, amelyekkel lehetőség nyílik nemzetközi buyerek és ügynökök idecsábítására, hogy Budapestből egy igazi régiós designipari központ váljék.”


Fehér Zsolt
Assessment Systems International vezérigazgató

“a jellemzően tervezőközpontú design- és divatmárkák befektetési kockázatait szintén jelentősen csökkenti egy ütőképes, szimpatikus csapat.. Az ambiciózus, határozott célokkal rendelkező, szisztematikus vezető mellett a csapatban legyen meg a megfelelő értékesítési és marketingpotenciál, az adminisztráció vezetője, az adott iparág szakértője és talán még egy olyan csapattag is, aki a szakterület és a marketing/sales terület minden pontját egyaránt jól ismeri.


Erdei Zsuzsa
Venturio Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., senior befektetési elemző

„a magyar designipari vállalkozások a nemzetközi értékesítés és piacszerzés területén találkoznak a legnagyobb nehézségekkel, ahol a márkának nagy és »zajos« piacon kell felhívnia a vevők elérését biztosítani képes buyerek és ügynökök figyelmét”.  A nemzetközi piac rendkívül telített, az ingerküszöb kifejezetten magas, így az érvényesüléshez különleges ötletekre van szükség.”


 KIEMELT SZERVEZETEK

AZ ELEMZÉS TÉMÁI

 


1.  BEVEZETÉS
AZ ELEMZÉS HORIZONTJA
2. A DESIGNIPARI KÖRNYEZET ÉS TÁMOGATÁSI POLITIKÁK NEMZETKÖZI  KITEKINTÉSBEN
2.1. Az állami és nemzetközi szerepvállalás erősödése a designipar ösztönzésében
2.2. Designipar és támogató adókedvezmények
2.3. Állami szerepvállalás a designiparban Magyarországon
3. DESIGNIPARI BEFEKTETÉSEK
3.1. A hazai designipari befektetések áttekintése
3.2. A hazai designipari befektetések sajátosságai
3.3. Designipari befektetések és „többletértékek”
3.4. Nemzetközi modellek a designipari befektetésekben
3.5. Designipar és közösségi finanszírozás
4. A MAGYAR DESIGNIPAR – A VÁLLALKOZÓI KIHÍVÁSOK ÉS BEFEKTETŐI   KOCKÁZATOK NÉZŐPONTJÁBÓL
3.1.   Változó trendek és hiányzó üzleti modellek
3.2.   A nemzetközi piaci jelenlét kihívásai
5.  A MAGYAR DESIGNIPAR – A NEMZETKÖZI TRENDEK ÉS JÖVŐKÉPEK KONTEXTUSÁBAN
6.  AJÁNLÁSOK A MAGYAR DESIGNIPAR SZEREPLŐI SZÁMÁRA
7.  AZ ELEMZÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ SZAKMAI PARTNEREI